Főszékesegyház:
A Kalocsára érkező látogató először az 1000 éves érseki város templomának két tornyát pillantja meg már messziről. A város szinte egyidős a magyar történelemmel, az államalapítás óta érseki székhely, a magyar katolikus egyház jelentős központja. A mai székesegyház már a negyedik ezen a helyen, első érseke az első királyunk, Szent István, számára koronát hozó Asztrik volt.
Tipikus barokk templom tárul a szemünk elé. A belső térben a világos színek a dominálnak, a fehér, rózsaszín, és az arany. A főoltárkép Leopold Kuppelwieser bécsi festő képe, mely Mária mennybemenetelét ábrázolja (1854). A festmény a párizsi világkiállításon díjat nyert.
A monumentális orgona a híres pécsi Angster műhelyben készült, Liszt Ferenc avatta fel. Azóta már többször átépítettek (4668 sípja, 64 regisztere, 3 manuálja és 1 pedálja van), és a mai napig is több ezer idelátogatónak nyújt feledhetetlen élményt páratlan hangjával.
Érseki kincst ár:
A kalocsai Érseki Kincstárat 1988-ban nyitották meg az egyházmegyében összegyűlt egyházi kincsekből álló gyűjtemény bemutatására a főszékesegyház kápolnájának északi felében. Jelenleg a kiállítást a Hunyadi J. u. 2. szám alatt tekinthetik meg az érdeklődők. A kincsek mellett több ritkaság is található a középkorból, mint Keresztelő Szent János faszobra, vagy a drágakövekkel díszített, aranyozott ezüst Szent-István herma. Ezenkívül közismert a 13. századi vörösmárványból készített „kalocsai királyfej” is. Ezek mellett több ritkaság is található a középkorból.
Érseki könyvtár:
A mai könyvtár elődjének számítottak a középkori káptalani- és érseki magánkönyvtárak egyaránt. Ezekben számos kódex és ősnyomtatvány gyűlt össze. A török támadások elől a káptalan tagjai megpróbálták menteni a könyveket, ekkor sok könyvnek sajnálatos módon nyoma veszett, csupán két ősnyomtatvány került vissza eredeti helyére.
A ma is működő könyvtár Patachich Ádámnak köszönheti létrejöttét, hiszen ő volt az az érsek, aki 19 ezresre becsült gyűjteményét az egyházmegyére hagyta. Így jöhetett létre a Főszékesegyházi Könyvtár. Érsekeink szívükön viselték a gyűjtemény bővítésének kérdését, ezért ma már mintegy 130.000 kötettel büszkélkedhetünk. Ezek között megtalálhatóak szentírások, zsoltároskönyvek, egyházi beszédgyűjtemények, orvosi-, jogi-, és csillagászati művek.
