Bakodpuszta

Alig száz kilométerre Budapesttől, szinte az ország geometriai középpontjában, a kunsági puszta és a kalocsai Sárköz határán Bakodpuszta várja a természetes környezet rajongóit. Az 51-es főközlekedési úton Dunapatajt elhagyva a 108. kilométerkőnél magánút vezet a közeli Bakodpusztára, amely Dél-Magyarország egyik legszebb turistacentruma. A többszáz hektáros területen olyan ritka állatfajtákkal találkozhatnak, mint a honfoglalás kora óta ismert magyar szürke marha, mangalica konda, racka juh, vagy éppen a gyermekek kedvencei, a szemtelenül „követelőző” szamárcsikók.

Lovasbemutató

A pusztába érkező vendégeket csikósok fogadják. Ezután vendégvárás: zsíros kenyérrel, lila hagymával, fehér és vörösborral valamint almalével és szódavízzel kínáljuk a vendégeket. A kínálás után elkezdődik a lovasbemutató, melynek során bepillantást nyerhetnek ember és ló évezredes, titokzatos kapcsolatába.

Múltat idézően „hat ökör lassacskán” ballag el a közönség előtt. A csikósok és lovak csodálatos összhangja, a négyesfogat-hajtás eleganciája, a Puszta-Tizes lélegzetelállító látványa emlékezetes élményt jelent az idelátogatóknak. Különleges élmény vendégeinknek a kocsikázás az érintetlen pusztába, melynek során megismerkedhetnek a kunsági puszta és a kalocsai Sárköz találkozásának sajátos flórájával és faunájával, s közben megcsodálhatják a ménes robajló vágtáját. A kocsikázás keretében a pásztorálláson „szép juhászné” frissen sült pogácsával és barackpálinkával kínálja a vendégeket.

Őshonos állataink

Magyar szürke szarvasmarha

Az Alföld világszerte ismert jellegzetessége a hungarikumnak számító magyar szürkemarha, mely hazánkban őshonos háziállatok egyike.

A szürkemarha eredetéről több elmélet létezik. Egyesek szerint a magyar szürke marha honfoglaló őseinkkel érkezett a Kárpát-medencébe.
Mások szerint a szürke marha őseit a kunok hozták magukkal. Egy kevésbé elfogadott elmélet szerint a magyar szürke szarvasmarhát a Kárpát-medencében domesztikálták a kor középkorban az akkor még itt élő őstulok befogadott fiatal egyedeiből. A teóriák mindegyikében lehet igazság.

A tehenek tömege körülbelül 550-600 kg, míg a bikák elérhetik a 700-900 kilogrammot is.

A magyar szürkemarha húsa finom rostú, ízletes és nem utolsó sorban kergemarhakór-mentes.

A szürkemarha teje emberi fogyasztásra nem alkalmas, mivel magas, körülbelül 5%-os zsírtartalommal rendelkezik.

Rendkívül igénytelen állat, betegségeknek jól ellenáll.

Mangalica

A magyar szürkemarha mellett másik őshonos állatunk, a szokatlan kinézetű mangalica.
A törökök kiűzése után az egykori hódoltsági területeken rendkívül kevés sertés maradt, hiszen a törökök vallási okokból nem fogyasztottak sertéshúst. Ekkoriban a sertéstenyésztés a Felföldre és az erdélyi területekre szorult vissza.
Azonban a sertéskereskedelemnek és a híres sertésvásároknak köszönhetően a különböző egyedek (vaddisznó, bakonyi sertés, szalontai-, szerb fajta) keveredtek egymással, melynek köszönhetően megjelent a mangalica.
A fajtára jellemző
• Zsírsertés
• Igénytelen fajta
• Gyaluforgácsszerűen göndörödő szőr
• Rideg állattartás

Magyar racka juh

Az Alföld meghatározó régi magyar juhfajtája a magyar racka juh.

Kutatások szerint a magyar racka a népvándorlás idején jelent meg a Kárpát-medencében, de arról sajnos nincs semmilyen adat, hogy melyik népcsoporttal érkezett.
A rackajuhok V-alakú, egyenes, elálló, többszörösen csavart szarvval rendelkeznek. A nem megszokott szarv feltehetően mutáció során alakult ki és szelekció eredményeként terjedt el.
A rackajuh közepes termetű, tápláló húsú, rendkívül durva gyapjúval rendelkező állat.
A juhtej édeskés ízű, csontfehér színű, kellemes illatű, zsírtartalma 6-8 %. Tejét feldolgozzák, legtöbbször sajtokat készítenek belőle.